Designerből sokféle van és ez a nagy színes sokaság különböző klikkekre oszlik aszerint is, hogy ki milyen eszközöket használ a legszívesebben a különböző grafikai feladatokra. Egy dolog van, amin senki nem fog összeveszni, ez pedig az az állítás, hogy az Adobe Photoshop megingathatatlan ipari szabvány immár 30 éve, az a mérce, amihez minden grafikus programot mérünk. Persze léteznek más, komoly szereplők is a piacon: van aki specializálódni próbál különböző célcsoportok különleges igényeire, mint a Corel Painter, a Krita vagy a Clip Studio Paint Ex, mások a Photoshop mindenes ezermester jellegét próbálják lekövetni – ezek a programok általában az árversenyben próbálnak a nagy testvér elé vágni, mint az Affinity Photo és Designer vagy a teljesen ingyenes GIMP.
Aztán ott van a Photopea, ami valami egészen különleges anomália ezen a pályán. A program lényegében nem más, mint a Photoshop nagyjából egy az egyben másolata, ami egyszerűen böngészőben fut, ráadásul teljesen ingyen.
Annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan abszurdum, és ilyen nincsen, a Photopea egész jól van, köszöni szépen. A projekt meglepő módon nem a világ nyugati végében született, azt hiszem egy rendes Nyugat-Európai vagy amerikai programozónak egyszerűen a gondolattól is kiütései lennének, hogy egy ilyen húzással bepróbálkozzon. A programot saját bevallása szerint a prágában élő ukrán kóder, Ivan Kutskir készítette egyedül, pusztán szórakozásból. Úgy meséli, évekig fejlesztette anélkül, hogy bárkinek szólt volna. A blog tanulsága szerint a program eredetileg Photo Pea néven már 2013 óta a weben van, és folyamatosan bővül, fejlődik – jelenleg az áprilisban kijött 5.1-es verziónál tart.
Technikai szempontból a program egy PWA, azaz progresszív webalkalmazás, ami lényegében azt jelenti, hogy a böngészőben, de letöltött önálló alkalmazásként a saját számítógépünkön fut, tehát nem csinál semmit a felhőben és a munkafájljaink sem kerülnek fel távoli szerverekre. Az, hogy a saját gépünkön megy a program, azt is jelenti, hogy ha már elindult, nyugodtan folytathatjuk offline is a munkát, nem fog semmi megszakadni. Ha Chromeban nyitjuk meg, a böngésző menüje felajánlja a telepítés lehetőségét is, innentől már önállóan is futtathatjuk a gépünkön.
Az ingyenes használatért cserébe el kell viselni, hogy a kép jobb szélén egy sávnyi reklám boldogít, de létezik egy prémium szint is, ahol némi valutáért eltüntethetjük őket, és pluszba még 30 helyett 60 lépcsős undo-t is kaphatunk.
Na de jó?
A rövid válasz: működik. Természetesen egy rutinos designernek, aki álmában is már a Photoshop gyorsbillentyűit nyomogatja, összeállította a bejáratott ecset, action és egyéb csomagjait, és kívülről-belülről ismeri a programot, ég és föld lesz a különbség. Egy kezdő számára szédítően szuper lehet a program, és persze nem lebecsülendő, hogy villámgyorsan betölt, tehát egyszerű képmódosítási feladatokra néha pusztán az időtényező miatt is megérheti bevetni.
A képességeit nem volt módom a legapróbb részletekig feltérképezni, de kis szöszmötölésem alatt működött minden alapvető funkció mellett még néhány olyan komplexebb eszköz is, mint a Clone, a Patch, a Content Aware Move és a Liquify. Igazi próbatételként neki szegeztem egy elég bonyolult mockupot, és itt is hibátlanul teljesített, szóval az a helyzet, hogy nem tudtam hirtelen fogást találni rajta.
A legnagyobb kérdés persze máig az, hogy hogyan lehet, hogy Ivánt még nem sütötték meg nyárson az Adobe ügyvédei, úgy tűnik csodák még mindig vannak, bárki bármit állít.
A címképben Koko Priyanko rajzának részlete látható
