Amikor már minden eszköz a rendelkezésedre áll, ismered annyira a szoftvereket, hogy remek tervező váljon belőled, akkor derül ki általában, hogy az ún. soft skilleket is ki kell fejleszteni a sikerhez, nem elég a szakmai tudomány.

Webdesignernek lenni nem csak azt jelenti, hogy pixeleket tologatunk, vektorokat hajlítgatunk és kódokat pötyögünk be. Honlapokat hozunk létre, ami elég nagy felelősséggel is jár, mert ezek egy-egy vállalkozás üzleti eszközei elsősorban, amelyeknek egy adott célt kell teljesíteniük. Kezdőként nehéz ezeket még átlátni is, nemhogy a megfelelő weblapot elkészíteni, ami stílusban, funkciókban és felépítésében is megfelel ezeknek a céloknak, kellően felhasználóbarát és technikailag is kifogástalan.

Ahhoz, hogy nagyjából stresszmentes legyen a munka, a pontos kivitelezés mellett jó, ha az alábbiakra is odafigyelsz.

Határidők betartása

Kezdőként nehéz felmérni, hogy egy elvállalandó munka mennyi időt is fog igénybevenni, így jó, ha van fogalmad arról, hogy egyes folyamatokkal mennyi időt töltesz. Ezt már a tanulási időszak alatt érdemes feljegyezni, hogy az adott feladat hány munkaórát tett ki és mint a sportedzéseken, egyre lejjebb tornászni az először biztosan óriási számokat, így mire már mondjuk felkérnek egy logó tervezésére, nem mondasz majd rá két munkaórányi díjat, mert tudni fogod, hogy egy valamirevaló logó nem két, hanem 22 munkaórádba is kerülhet. Jó kérdés, hogy miért fizetné ki valaki, hogy ha Te lassan dolgozol? Minél több feladatot csinálsz meg, annál inkább kialakul egy optimális óraszám. Mert lehet 2 óra alatt is logót tervezni, de abban biztosan nem lesz sem több féle vázlat, sem piackutatás.

Eleinte mindenképpen rá kell számolni plusz időt az elvégzendő feladatokra, mert közbejöhet olyan probléma, amivel még nem találkoztál. Azaz, ha azt számolod, hogy 3 hét alatt készítesz el egy honlapot, akkor legyen inkább négy. Ezt könnyebb elfogadtatni, mint magyarázkodni az esetleges késés miatt. A határidőknek nyomasztó hatása van, ami egyeseket felpörget, másokat viszont teljesen lenulláz. Ezt is ki kell tapasztalni, hogy Te melyik vagy, illetve mikor dolgozol óradíjban és mikor projekt áron.

Tudd, hogy mire mondasz igent és egyúttal tudj nemet is mondani!

Nem kell mindent elvállalni, amivel megkeresnek! Ez most így furcsán hangzik, mert kezdőként örül az ember, hogy végre valaki hozzászólt és próbálja a legnyitottabb arcát mutatni. De legyen egy körvonalazott képed saját magadról, hogy mivel is foglalkozol és annak megfelelő megkeresésekkel foglalkozz. Ugyanis nagyon könnyű besétálni olyan csapdákba, hogy tervezz katalógust vagy csomagolást, vagy rakj össze egy Amazon szintű webáruházat, de legalább magadnak valld be, hogy nem értesz hozzá! A laikus ember nem tudja, hogy a nyomtatott kiadványokat és a weboldalakat más szakmában dolgozók készítik, ahogy azt sem, hogy aki designer, nem fog tudni egy olyan komplett webáruház rendszert programozni, amin egyébként fejlesztői csapatok dolgoznak 0-24-ben. 

Persze időnként 1-1 kis példányszámú névjegykártya vagy szórólap tervezése befér a projektbe, de jobb, ha nem mondasz igent egyelőre egy többmilliós nyomdaköltséggel járó munkára, mert ha bármit is elszúrtál és rosszul nyomják ki, találd ki ki lesz a felelős. Mennyivel egyszerűbb is a web, itt mindent lehet javítani! Amíg a saját területeden nem rendelkezel stabil tudással, addig nem érdemes a kapcsolódó szakmák területeire átlődörögni, mert felesleges stressznek fogod kitenni magad! Ugyanígy nem jó igent mondani a sürgős munkákra, bár ott lehetnek kivételek és biztosan megtanulsz gyorsabban dolgozni! 

Ne legyél sértődős!

Ez az egyik legnehezebb, hogy helyén tudd kezelni a kritikát. Ugyanis olyan dolgot állítasz elő, amit az emberek kritizálni fognak, elsőként természetesen a megbízód. Lesz aki szépen, lesz aki rondán, vagy hozzá nem értő módon, ezeket tudni kell elfogadni vagy ignorálni. Nem szabad a személyednek szóló sértésnek venni, mert ez az adott munkádról szól, gondolkodj egy kicsit a másik fél fejével is, de ha tényleg sértő, bunkó a visszajelzés, akkor bátran kérd ki magadnak! Azért mert valaki megbíz egy munkával, még nem beszélhet veled akárhogy – sajnos vannak nehéz emberek, erre is fel kell készülni.

Gyakran előfordul majd, hogy nem az a verzió kerül véglegesítésre, amelyre Te igazán büszke lennél. Attól, mert nem azt a terved fogadta el az ügyfeled, ami szerinted jó, nem jelenti egyenes arányban, hogy valójában nem jó. A foci után a designhoz értenek a legtöbben. A megrendelő sokszor laikus döntést hoz, illetve hoznak kollektívan, de el kell fogadni, hogy alapvetően ő fizet érte és ő fogja használni. Természetesen tegyél meg mindent, hogy a szerinted megfelelő tervet érvényesítsd, magyarázd el alaposan, érvelj, de ne dőlj a kardodba, ha végül nem az lesz a befutó! Ha ő boldog, elégedett és Te is megkaptad a díjazásod, akkor mindenki boldog. Maximum buktad, hogy kitedd a portfóliódba! A megbízások nagy része ilyen lesz, a kisebb százalékuk pedig olyan örömmunka, ahol megcsillogtathatod minden tudásod. Mindkettőből lehet kenyeret venni, villanyszámlát fizetni, mert akárhogy is nézzük, ez a munkád! Ha önmegvalósítani akarsz, akkor legyenek saját projektjeid, amelyben kiélheted magad!

A másik típusú kritika a szakmai. A grafikus és designer csoportok kedvenc szórakozása az ún. ekézés, amelynek bárki áldozatul eshet, mondjuk egy hirdetési kampány alapján. Ilyenkor mindig azt kell nézni (máskor is), hogy ki mondja, nem azt, hogy mit mondanak. Ha egy elismert szakember fogalmaz meg kritikát a munkád kapcsán, akkor lehet, hogy érdemes megfogadni a tanácsait, de az nagyobb igazság, hogy ezekben a csoportokban nem az elismert szakemberek szednek szét munkákat, mert ők dolgoznak és elfoglaltak, hanem a nagyon ráérős vagy munkanélküli szakmabeliek. Ne kövesd el azt a hibát, hogy megpróbálsz tetszelegni a szakmának, mert nem ők az ügyfeleid! Bár sok hasznos is felbukkan az ilyen csoportokban, azt az időt, amit ott elversz fordítsd inkább a portfóliód bővítésére, ügyfélszerzésre és tanulásra.

Soha ne hagyd abba a tanulást!

Ez nem az a munka, ahol vége a tanfolyamnak és készen vagy! Sőt, a kurzus végén szokott kiderülni, hogy még mennyi mindent nem tudsz. Én 20 éve tanulom a szakmát és egyre nagyobb az a tudásmennyiség, amit nem tudok, mert irtózatosan gyorsan fejlődik és változik ez a terület. Ha valaki 2-3 éve megtanult valamit és nem használta, akkor jó eséllyel kezdheti elölről, mert kiesett a gyakorlatból és elhúzott mellette a technológia.

Persze a legtöbbet gyakorlat közben lehet tanulni abból, hogy problémákat oldasz meg! Akár szoftveres, akár egy ismeretlen feladat a gond, a kereső alapos feltúrásával 98%-ban meg lehet oldani a gondokat. Ehhez mondjuk tudni kell keresni is! Rengeteg dologra a szoftverek, pluginek fórumai, csoportjai megoldást nyújtanak, az is igaz, hogy elsősorban angol nyelven, így nincs mese, meg kell tanulnod legalább konyhanyelven angolul, ami ebben az esetben a szakmai kifejezéseket jelenti. Fontos, hogy ne várj másokra, ha haladni akarsz, legyél kezdeményező, megoldásközpontú pl. olyan esetben, ha egy ismert vállalkozás, márka nem biztosította a munkához a logóját általában találsz a weboldalukon arculati kézikönyvet, csak Kapcsolattartó Mancika elfelejtette említeni.

Ahhoz, hogy ne csak szép, de pénztermelő is legyen a weboldal, amit tervezel, ha még nem tetted, akkor ideje az online marketingbe is belekóstolnod, hiszen akárhogy is nézzük, elsősorban reklámeszközöket tervezel és nem műtárgyakat. 

A szövegírástól a videóvágásig igazából sok olyan dologra szükséged van, amit nem kell hivatásszerűen művelned, de esetenként nagyon jól jönnek az ilyen ismeretek, ha máshol nem, a saját marketing anyagaid elkészítésében.

Rendszeresen próbálj ki új alkalmazásokat, szoftvereket, amivel esetleg még meg is könnyítheted a munkád, de olyan tapasztalatokat tudsz a használat során szerezni, amiket beépíthetsz a munkafolyamataidba! 

Hagyj időt a feltöltődésre!

Amikor elkezd menni a szekér és egyre jönnek a megrendelések az remek érzés. Dolgozol még este 10-kor is, sőt szombat délelőtt, majd vasárnap éjjel is és észre sem veszed. Teljesen természetes, hogy ha hajt még a lendület, nem tud leállni az agyad és képes vagy hajnal 2-kor kimászni az ágyból, hogy kipróbálj valamit. 

De az energiát pótolni kell! Biztosíts magadnak olyan programot, ami segít feltöltődni. Tapasztalatom alapján szellemi munka esetén főleg a fizikai elfoglaltság segít helyrebillenteni az egyensúlyt. Ez nekem a terepfutás, másnak a kirándulás, biciklizés, tánc vagy jóga, de a lényeg, hogy a stressztől és a gép előtt púposkodástól megfeszült izmok felszabadulhassanak.
Aztán eljöhet az a fázis, amikor elkezded észrevenni, hogy nem sziporkázol annyira vagy konkrétan semmi épkézláb dolog nem jut eszedbe! Itt az ember megijed, hogy akkor ennyi volt, tök szar ebben, inkább visszamegy akármit is csinálni. Ez teljesen természetes, sőt létezik egy ún. imposztor szindróma, amikor azt hisszük, hogy nem vagyunk elég jók abban, amit csinálunk, folyamatosan pozitív visszacsatolásra van szükség, egy negatív kritikától pedig összeroppanunk. Ezen majdnem mindenki átesik. Amikor valami nem megy, ott kell hagyni a fenébe és valami mást csinálni! 

A szabadúszó életforma egyik csapdája, hogy sosem ér véget a munkaidő. Így meg kell hozni olyan szabályokat, amivel egészséges mederben tartható a munka és nem áraszt el a stressz, nem fenyeget a kiégés. 

Nálam az egyik legfontosabb, hogy hosszú évek után, amikor mindig mindenkinek elérhető voltam, lett munkaidőm. Eljött egy pont, ami már a zaklatás szintjét ütötte meg 1-2 ügyféltől, mert megszokták, hogy azonnal kapnak választ hétvégén is. Kérdőre vontak, ha beteg voltam vagy pihenni szerettem volna. És ugye pont azért lettem szabadúszó, hogy ne mondja meg senki mikor dolgozzam…

Illetve már évek óta csak önszántamból dolgozom hétvégén, akkor foglalkozom az új, saját projektekkel. Ezt a bejegyzést szombat este 20:41-kor írom, de a hétköznap délelőttökön bármikor szakítok magamnak egy-egy órát arra, hogy mozogjak egy kicsit, ha már túl sok volt az emberekből!

Számolj az emberi tényezővel!

Nagyon sokan ott akadnak el a szabadúszó karrier kiépítésében, hogy oké, nagyszerű weboldalakat készítek, de nehezen értek szót az emberekkel, nem szeretek egyeztetni, ügyet intézni, nem tudok kiállni magamért egy megbeszélésen. 

Emberekkel dolgozni nehéz! Főleg egy olyan megfoghatatlan dologról egyeztetni mint a design, vetekszik a gondolatolvasás képességével. Szerencsére ez is, mint minden, tanulható! Ha valami elcsúszott, akkor nagy eséllyel rossz volt a kommunikáció!

A kommunikációra pedig nem csak számtalan csatorna létezik manapság, hanem hatékony módszerek is, amelyek szintén tanulhatóak. Nemhogy nem szégyen ilyen ügyben szakembertől tanácsot kérni, hanem egyenesen kötelező, ha nem erős oldalad, mert egy-egy ülés vagy kommunikációs tréning nem csak a napi rutin levelezésekben lehet hasznodra, de az ügyfélkezelésben, ajánlatírásban, személyes kapcsolatépítésben is nagyot lendíthet.

Gyakorlatban azt kell mondjam, hogy én ilyen ügyekben nagyon hallgatok a megérzéseimre. Számos jele lehet annak, ha egy problémás ügyféllel hoz össze a sors. Ha a piroslámpa kétszer felgyullad, akkor bizony megköszönöm a lehetséges együttműködést, de nemet mondok. Én az ilyen ügyletekbe nem szeretek energiát fektetni, mert nem csak felesleges konfliktus és stresszforrások, hanem a valóban jó munkáktól, nagyszerű ügyfelektől veszik el az időt és energiát.

Ilyen jelek, ha valaki nem akar írásos szerződést, számla mentesen “okosba” akarja megoldani, ha már az elején nagyon döcögősen lehet vele egyeztetni, ha olyan hangnemet üt meg, amit semennyi pénzért nem akarok hetekig hallgatni. De az is ilyen a számomra, ha valaki túlzottan barátkozós, bizalmaskodó.

Még a legjobb fej ügyfelek esetén se feledd, ez üzlet, vállalkozás, nem barátság! És ha kicsit is hallgatsz rám, ha meg akarod őrizni a családi békét, régi barátságokat, akkor a kettőt nem kevered!

Rengeteg dolgot meg tudunk nektek tanítani, de sajnos vagy sem, ezeket a tapasztalatokat mindenkinek meg kell maga szereznie, hogy kialakítsa a saját munkamódszereit!

photo credit: Chris Benson on Unsplash
Damian Patkowski on Unsplash
Annie Spratt on Unsplash
You X Ventures on Unsplash