Az mai internet szomorú igazsága, hogy akármit mond is a Bing, a Facebook vagy a DuckDuckGo, a Google-ön kívül bizony nincsen élet: aki webbel foglalkozik nem kerülheti meg, hogy kedvében próbáljon járni a négyszínű óriásnak. Ugyanakkor ez egyáltalán nem egyszerű művészet, ugyanis a Google többek között arról is híres, hogy a tevékenysége kifejezetten nem átlátszó, így a SEO milliárdos üzletága rosszabb pillanataiban nem sokban különbözik a kristálygömb-bűvöléstől vagy kártyavetéstől. 

De mi történik, ha valaki kiesik a keresőtitán kegyelméből? Az eredmény bizony az érintett honlap keresési helyezésének, ezáltal pedig természetesen forgalmának radikális visszaesése. Aki nincsen ott a keresőben, azt egyszerűen nem találják meg az emberek, akár egyetért Sundar Pichai üzletpolitikájával, akár nem. 

Van, hogy egy oldal eleve képtelen jó helyezést szerezni a kereső ranglistáján. Ez persze roppant szerencsétlen helyzet, és minden SEO szakértő rengeteg értékes tanáccsal tud szolgálni, hogyan fordíthatja meg a tulajdonos a sorsát, viszont sokkal érdekesebb a helyzet, ha a pocsék helyezés egyik napról a másikra üt be: akkor bizony nagyon is lehetséges, hogy mint a viccben, honlapunk is felkerült a medve halállistájára. A jó hír, hogy, ha nem is olyan egyszerűen, mint a viccben, de azért le is lehet kerülni róla. 

Milyen fajtái vannak a Google büntetéseknek?

Két fő kategóriába eshet, ha büntetést rónak ki ránk: algoritmikus és manuális.

Az algoritmikus büntetések igazi Google-módi szerint teljesen automatikusan történnek, lényegében minden emberi beavatkozás nélkül. Az algoritmusok azok a matematikai formulák, amik a Google webkúszó robotjai által begyűjtött felfoghatatlan mennyiségű adatot automatizáltan értelmezni próbálják és valamilyen szempont szerint kiértékelik – ha úgy tetszik, ítélkeznek felettük. Bár a Google egy szekérderéknyi algoritmussal dolgozik, ennek a témának a szempontjából két fontosat kell kiemelni, ezek a Panda és Pingvin névre hallgatóak.

A manuális büntetés valamivel ritkább fajta, de szinte hihetetlen módon még létezik ilyen: ez akkor történik, amikor egy emberi ellenőr személyesen megvizsgálja magának az oldaladat és úgy találja, hogy valami komoly disznóságot követtél el, vagy veszélyezteti a környezetét. Ilyenkor az oldal gyorsan kap egy digitális “biohazard” táblát és a keresési találatok nagy ívben elkerülik. A jó hír, hogy a manuális büntetésről legalább kapsz egy értesítést, míg az algoritmusos leszázalékolás esetén csak a statisztikákból jöhetsz rá, hogy valami nem kóser.

Az algoritmusokról

Azt még meg lehet szokni, hogy az egész világ üzleti mutatói egy-két teljesen átláthatatlan algoritmus kénye-kedve szerint változhatnak, de az a helyzet, hogy az algoritmusokat nem is lehet száz százalékig kiismerni, ugyanis folyamatosan változnak. Egyes számítások szerint a cég olyan évi 600 alkalommal nyúl hozzá a keresőalgoritmushoz, és csak az igazán nagy frissítések alkalmával veszi egyáltalán a fáradságot, hogy erről tájékoztassa a közvéleményt. (Ezt általában a Twitteren teszik legutóbb, ha minden igaz, február 11-én jelentették be, hogy a Passage Ranking elindult az amerikai szervereken.) Minden nagyobb frissítés után beindul a teljes SEO szcéna és mindenki őrülten próbál rájönni, mi a fene történt, és hogyan lehetne helyretenni a dolgokat.

Panda

A pandamaci 2010 óta boldogítja az internet népét, és az a feladata, hogy a tartalmi szempontból jobb minőséget képviselő honlapok magasabb helyezést kapjanak a kereső ranglistáján a gyengébbekhez képest. Ha belegondolunk, ez nem kis feladat egy algoritmus számára, neki ugyanis az egész web csak karakterek és számok sorozata. Mindenesetre igazából nem világos senkinek hogy a Panda egész pontosan mit értékel a vizsgált honlapokon. A Google maga, mint az általában jellemző, nem hajlandó semmit sem elárulni, csak annyit mond, hogy szerintük ezzel az egész algoritmusosdival nem kellene senkinek foglalkoznia, mi csak arra koncentráljunk, hogy minőségi, jó tartalommal megtöltött oldalakat gyártsunk, és akkor minden nagyon jó lesz. Ez persze kevés vigasz bárkinek, aki maga is szeretne némi beleszólást az életébe, de szerencsére van néhány általános irányelv és általánosan elfogadott szempont azt illetően, mit is ért a Nagy Testvér minőség alatt. Röviden összefoglalva, a legfontosabbak:

Híg tartalom 

Ez a kategória olyan oldalakra vonatkozik, amik nem nyújtanak semmi értékelhetőt a látogatónak. Ez sokszor a túl kevés szöveget tartalmazó oldalakat is jelenti, bár nem minden esetben. Akkor minősül hibának, ha a honlap jelentős része ilyen oldalakból áll.

Másolt tartalom

Lehet, hogy az olvasók nem veszik észre, ha plagizált tartalommal próbálja valaki feljavítani az oldala minőségét, de a Panda jó eséllyel kiszúrja. Ugyanakkor nem csak a SEO smittpáljainak kell vigyázni magukra, az algoritmus az oldalon belüli duplikátumokra is ferde szemmel néz. Ez olyankor még viszonylag érthető, ha egy oldal valamilyen okból ugyanazt a szöveget ismételgeti 63 aloldalon, a probléma akkor kezdődik, amikor az oldalak legitim módon azonosak, mondjuk egy webshop esetében, ahol az árucikkek oldalai minimális eltéréssel ugyanazt kell is, hogy tartalmazzák (mondjuk a cikkek színe vagy anyaga más). Sajnos egy ilyen felépítésű oldal is fennakadhat az algoritmus szűrőjén. Szerencsére erre létezik egy technikai megoldás, ez pedig a canonical tagek használata. Egy több száz oldalas éles honlapon végigvezetni egy ilyen javítást bizony nem leányálom, de legalább megoldható.  

Alacsony minőségű tartalom

Ez a leghomályosabb kategória, lényegében arról szól, hogy az oldalon található cikkek legyenek baromi jók. A kicsit feljebb is belinkelt cikk a Google blogján egy sor kérdést tartalmaz, amit az olvasó szemszögéből lehet feltenni a cikkeket olvasva. Ezek számtalan szempontból vizsgálják, hogy a tartalom jónak tekinthető-e, ezek közül néhány:

• Alapos-e a cikk? 
• Igényesen van megírva?
• Rendesen szerkesztett az anyag?
• Nincs-e benne túl sok elírás, nyelvtani hiba?
• Nincs-e benne túl sok tárgyi tévedés?
• Megbízhatónak tűnik az oldal? Megadnád nekik a bankkártyaszámodat?
• Tartalmaz a cikk a nyilvánvaló alapoknál mélyebb információkat is?
• Eredeti a tartalom? 
• Nincsen zavaróan sok reklám az oldalon? 
• Panaszkodna-e az olvasó a cikkeket látva?

Pingvin

Ez az állatka 2012 óta totyog a világhálón, és elsődleges feladata az volt, hogy rendet vágjon az addigra nagyker szinten adott-vett backlinkek káoszában, ám azóta folyamatosan fejlődve általánosságban a Google találati listájára mindenféle csalásokkal felkerülő lapokat (általános nevén webspam) próbálja hatékonyan irtani. A Pingvin nem csak a backlinkekkel (azaz a más oldalakon a te oldaladra mutató linkekkel, amik a Pingvin előtt a jó Google-helyezés legbiztosabb trükkjének számítottak), hanem az oldalon található linkekkel is foglalkozik. A linkeken kívül a webspamnek tekintett csalások mindenféle vállfajait is bünteti. Csak néhány ezek közül:

• Álcázás (amikor mást mutat egy URL a robotoknak és a hús-vér látogatónak)
• Gépileg összeollózott tartalom (scraping)
• Automatikusan generált tartalom
• Rejtett átirányítások
• Rosszindulatú akciók (adathalászat, vírustelepítés, stb.)
• Rejtett szöveg vagy linkek

Ahogy láthatjuk, ezek egyike sem kifejezetten ártatlan módszer, a Pingvin elsősorban az egyértelműen rosszindulatú, vagy legalábbis tudatosan csalási szándékkal felépített oldalakat igyekszik likvidálni. Ahhoz, hogy elkerüljük a Pingvin haragját, a Google hivatalos webmester irányelvei az alábbi (kissé homályosan megfogalmazott) tanácsokat adják:

• Tartsd az egy oldalon elhelyezett linkek számát ésszerű szinten!
• Az oldalat elsősorban a felhasználók, ne a keresők számára készítsd!
• Ne verd át a felhasználókat!
• Kerüld a kereső-helyezések növelését szolgáló trükköket. Jó iránymutató, ha megkérdezed magadtól, nyugodt lelkiismerettel el tudnád-e magyarázni, mit miért csináltál, egy riválisodnak vagy egy Google alkalmazottnak. 
• Kérdezd meg magadtól: “Segíti ez a felhasználóimat? Megtenném-e ugyanezt, ha nem lennének keresők a világon?” 

Fontos azt is észben tartani, hogy ha a Panda vagy a Pingvin bepöccen, legjellemzőbben mindkettő az egész honlapot bünteti, nem csak az egyes szabálytalannak ítélt aloldalakat, így aztán nem árt az óvatosság. 

Mi a teendő Panda- vagy Pingvintámadás esetén?

(Lássuk be, ez a hét mondata :-) ) Az algoritmikus büntetésekből is létezik kitörés: elsősorban ki kell javítani mindent, amiről feltételezhető, hogy problémás, a rossz linkeket törölni kell, a számunkra el nem érhető linkek esetében pedig használható a visszautasítás opció (disavow). Ha mindezzel megvagyunk, nincs más dolgunk, mint türelmesen várakozni, hogy  akövetkező frissítés alkalmával a drága állatok újraértékeljék a pozíciónkat.

Manuális büntetés

Egyes elemzők szerint ha az algoritmusok valamelyike miatt állnak a földbe az oldalad eredményei, az igazából nem is számít büntetésnek, csak azt nevezhetjük joggal ezen a néven, amikor egy emberi revizor dönt úgy, hogy valami nagy disznóságot kövvetünk el. A manuális ellenőrzés egyelőre létező dolog, de a Google természetesen abban reménykedik, hogy a jövőben az egyre okosabb algoritmusok mellett nem igazán lesz rá szükség, no meg persze embereknek egyre kevésbé lehet tartani a tempót a folyton növekvő webbel.

A manuális büntetésben az a kevés pozitívum egyike, hogy legalább értesít róla a Google, és némi esély nyílik arra, hogy kapcsolatba léphessünk a céggel, ha meg szeretnénk oldani  a helyzetet. Ha megfelelőek a beállításaink, a rossz hírről már egy emailes értesítést iis kaphatunk, de a Google Search Console-ba bejelentkezve azonnal tájékoztatni fog a rendszer, hogy “Kézi műveletet” (Manual Action) hajtottak végre az oldalunkon. Az üzenetben szerepelnie kell annak is, milyen jellegű probléma merült fel melyik aloldallal kapcsolatban.  

Ha minden hibát sikerült kijavítani, egy felülvizsgálati kérelem (reconsideration request) benyújtásávall megkérhetjük, hogy nézzék meg újra az oldalunkat – a Google azt mondja, ez a művelet pár naptól pár hétig tarthat. 

A fentiekből már nagyjából elég világos lehet, hogy mik azok a szempontok, amik mentén a Gooogle szétcsap a honlapok között. A cég maga általában a webmester irányelvekre mutogat, ha efelől kérdezik, de sok oldalon találhatunk nagyon részletes listákat a különböző kihágásokról (például itt is). Mindenesetre néhány olyat kiemelnék közülük, amibe akkor is belefuthat az ember, ha esetleg nem kifejezetten bajuszát pödörgető gonosztevő.

Spames domain

Előfordulhat, hogy megveszel egy remek domaint, és csak utólag tudod meg hogy a korábbi gazdái nem túl etikus tevékenységekre használták, egyszóval priusza van. A Webmaster Tools-on keresztül tudod jelezni a Google-nek, hogy szeretnél tiszta lappal kezdeni.

Reciprok linkek

Ha egy baráti weboldallal kölcsönösen linkelitek egymást, lehetséges, hogy a Google összeesküvésnek tekinti, és megbüntet érte. Mivel itt egy manuális ellenőrzésről van szó, jó eséllyel tényleg csak a gyanús üzelmek kerülnek feketelistára, de jobb az óvatosság.

Sok kötőjel a domain nevedben

Az olvasható URL-ek is a Google vesszőparipái közé tartoznak, egynél több kötőjel a domain nevében mostanában már nem ajánlatos.

Külföldi linkek

Ha az oldalad a saját nyelvétől eltérő oldalakat linkel, felkeltheti a Google gyanakvását.

Túl sok kulcsszó

A szövegnek természetesnek kell érződni, nem lehet telenyomni kulcsszavakkal.

Elhanyagolt Sitemap

A Webmaster Toolsra feltöltött oldaltérképet naprakészen érdemes tartani.

Szponzor-linkek

Itt is a mennyiség és az arányok a meghatározóak. A szponzoráció nem tilos, a spammelés igen. Ha muszáj, akkor adjál egy nofollow cimkét a linkeknek.

Túl sok H

A H1, H2 stb cimkéket kifejezetten szereti a keresőalgoritmus, jobban át tudja látni, mi fontos az oldaladban – éppen ezért lesz morcos, ha túl sokat talál. H1 csak egy darab lehet egy oldalon és H2-ből sem baj, ha nincsen rengeteg.

Túl hosszú cím

A lapcímek ideális hossza mostanában 65 karakter, nem lehet őket telenyomni kulcsszavakkal és hosszú mondatokkal – ugyanez vonatkozik a meta kulcsszavakra.

Lassú oldal

Optimalizáld a képeket, amit csak lehet. A kutatások szerint a lassan betöltő oldalakról elklikkelnek a látogatók, mielőtt betöltődnének, de ha ez nem lenne elég, még a Google is lepontoz.

Mérgező kommentszekció

Itt most nem a magyar interneten megszokott savköpködésre gondolunk, hanem a spam linkekkel teleszórt, robotok által írt komentekre. Ha bevállalod a kommentsztekciót, sajnos folyamatosan karban is kell tartani, ha nem akarsz bajba kerülni. 

Gépi szövegek

A robotok sajnos jobban felismerik egymást, mint mi őket – ha géppel generált szövegeket pakolsz az oldaladra, ahelyett, hogy egy hozzáértővel iratnád, könnyen bünti lehet a vége.

Nincs kimenő link

A linkekkel nem lehet elég óvatos az ember – ha túl sok van, az a baj, ha egyáltalán nincs, az megint gyanús. Csak természetesen!