Ahogy azt már nagyon sokszor itt, a blogon én is megírtam, és bármilyen, a témába vágó cikkben is azonnal közölni fogják veled: a SEO fontos. Pontosabban szólva, lényegében minden honlap, ahol szeretnéd, hogy a már létező kuncsaftokon kívül más is rádakadjon, abban kell hogy bízzon, hogy a keresőoldalak majd megoldják, hogy aki keres, meg is találjon. Ha olyan szolgáltatást nyújtasz, ami mondhatni egyedi, mondjuk hírességeket formázó WC-csészéket árulsz, akkor joggal bízhatsz benne, hogy nem lesz túl nagy verseny a keresőtalálatok között, de ha egy kicsivel is általánosabb a szolgáltatásod, már számolni kell a konkurenciával, és azzal, hogy nem magától értetődő, hogy a te szuper látványos és tökéletesen meggyőző weboldalad egyáltalán megjelenik a Google első oldalán, még akkor is, ha egy felhasználó pont olyasmit keres, amire te kínálod a világon a legjobb választ.

Ilyenkor lép a képbe a SEO, azaz a keresőoptimalizálás, és a szakemberek bűvös varázsszavait és előírásait követve elkezdhetsz reménykedni benne, hogy az oldalad lassan elkezd felfelé araszolni a találati listán, és ezzel együtt egyre több ügyfél fog rád találni az interneten. A webnek azon a felén, amivel egy webdesigner foglalkozik ez pedig súlyos milliókat jelenthet, hiszen egy weboldal, akármekkora műalkotás, az esetek nagy részében egy szolgáltatás cégére vagy maga a webbolt, ahol az érkezők a pénzüket költik.

A SEO optimalizáció komplex, soklépcsős eljárás, de abban kivétel nélkül egyetértenek a szakértők, hogy a számtaan tényező között is kiemelkedően fontos faktor az oldalak töltési sebessége. Egy honlapnak, a Google elképzelése szerint, villámgyorsnak kell lennie. Korábban írtam egy cikket az új Google mérőszámokról a Page Experience Index jegyében, ezen belül is a Core Web Vitals szépségeiről. Ezekből határértékekből az derül ki, hogy a Google elvárja, hogy 1-2 másodpercen belül betöltődjön az oldalad, különben lejjebb sorolja a lap minőségét. Ha pedig az oldalad alacsonyabb minőségű, a hasonló tartalmú oldalak között hátrébb fogja tenni a keresőmotor a találati listán. Ezt a rizikót egyrészt a legtöbben nem szívesen engedik meg maguknak, másrészt pedig sokan éppen azzal küzdenek, hogy szeretnének feljebb kerülni, mondjuk a második, horribile dictu a harmadik oldalról – ebben az esetben pedig kézenfekvő lehetőség az optimalizációra, hogy gyorsítsuk fel a weboldalt.

A gyorsításra számos remek tipp létezik, a leggyakrabban emlegetett megoldások a képek és más betöltendő fájlok méretének lecsökkentése, az extra súly, mint pl. a WordPress pluginok erős karcsúsítása, és egy gyorsabb tárhelyszolgáltató beszerzése. 

Ez mind szép és jó, de a szervereknek is van egy olyan rossz szokása, hogy valahol vannak, azaz egy kötött fizikai helyről küldik ki az adatokat, a jel pedig, hiába közlekedik fénysebességgel a kábelekben, a különböző DNS és egyéb szervereken, csomópontokon áthaladva bizony érezhetően le tud lassulni, ha pár száz helyett pár ezer kilométert kell megtennie. Sok cég van a piacon, aki nem csak az otthoni piacra összpontosít, és a termékeit, szolgáltatásait több nyelven is kínálja, akár a világ minden részén élőknek. Lehetséges, hogy itthon villámgyors a szerverünk, de mi a helyzet Monte Carlóban, Vancouverben vagy Abu Dhabiban? 

Bár a kilátásaink alapból nem túl rózsásak, persze létezik erre is egy megoldás, ez pedig egy CDN használata.  A CDN betűszó a Content Delivery Network rövidítése, azaz egy tartalomtovábbító hálózatról van szó. A CDN-ek viszonylag újkeletű találmánynak számítanak a web történelmében, a legrégebbi, a szélesebb közönség számára is elérhető játékosok 2006-7 óta működnek. A technológia ennél korábban, még jóval a Google óriássá növekedése előtt, az ezredforduló környékén kezdett megjelenni, nagyjából a webes streaming videók és az audio streamekre épülő webrádiók térhódításával párhuzamosan. Ezek jelentették ugyanis az első olyan kihívást, ami gördülékeny és gyors, ráadásul a világ minden tájáról ugyanolyan feltételekkel elérhető összeköttetést igényelt. Mindemellett a CDN-ek fejlődésére olyan események is hatással voltak, mint a 2001-es szeptember 11-i terrortámadás, ekkor kellett ugyanis szembesülni azzal a problémával, hogy egy ehhez hasonló kritikus helyzetben egy-egy internetoldal a szokásos forgalom akár több ezerszeresével kell hogy számoljon, erre pedig valahogyan fel kell készülni. 

A CDN lényege tehát a forgalom szétterítése földrajzilag elszórt csomópontok között úgy, hogy a különböző végpontokon olyan szerverek üldögélnek, amelyek a weboldalunk statikus elemeit, mint pl. képek, hang- és videofájlok, css stíluslapok, javascript, egy kihelyezett cache-ként eltárolják, és így a különböző országokban üldögélő látogatók mindig a hozzájuk legközelebb eső szerverről, kvázi a szomszédból kaphatják meg a vágyott kontentet. A CDN szolgáltatók értelemszerűen a világ különböző tájain szétterített szerverparkjukat kínálják fel a kliensek számára.

Ahogy azt már fent is nagyjából összefoglaltam, a CDN szolgáltatások több előnnyel is kecsegtetik a felhasználókat:

• Gyorsabban betöltő honlapok az egész világon (de legalábbis a lefedett területeken), és ennek köszönhetően:
  • jobb felhasználói élmény: a gyors betöltést nem csak a keresők követelik meg, a felhasználók jelentős része is bezárja az ablakot, ha lassan tölt be az oldalad. A gyorsabb töltés mérhetően kevesebb visszapattanó látogatót jelent. 
  • jobb SEO, azaz jobb helyezés a Google keresési találatai között a versenytársakhoz képest. 
• Csökkentett terhelés – ha véletlenül virálissá válna egy cikk a blogodon, akkor sem fog összeomlani az oldal a temérdek látogató nyomása alatt. A CDN szerverei leveszik a közvetlenül érkező forgalom egy jelentős részét. Ugyanez a funkció védi az oldalt a DDoS, más néven terheléses hekkertámadásoktól – nehogy te is úgy járj, mint az egyszeri oltási regisztrációs rendszer.

A CDN megoldások használata mára abszolút alapvetésnek számít a web világméretű szereplői között, gyakorlatilag minden nagy cég használ ilyen szolgáltatásokat.  

Hol, kivel? 

Rengeteg cég kínál CDN szolgáltatást a világon. Ellentétben a tárhelyszolgáltatókkal, itt nem sok hasznot hoz, ha a hozzád közel eső cégeket keresed meg, a jó CDN szolgáltató globális hálózattal rendelkezik, minél nagyobb, annál jobbak az esélyeid. 

A teljesség igénye nélkül felsorolnék itt néhány nagyobb szolgáltatót, hogy kicsit lássuk, kifélék-mifélék vannak a piacon, meg egyáltalán hogyan néznek ki ezek a szolgáltatások.

Amazon AWS CloudFront

Természetesen, ha globális szerverparkról van szó, az Amazon ott tolong az elsők között – a CDN szolgáltatók között is előkelő helyen találjuk. Annak ellenére, mekkora cégről van szó, a Cloudfront igyekszik a szélesebb nagyközönség számára is elérhető maradni, technikai szempontból is viszonylag barátságos a belépés. Külön kellemes, hogy AWS (Amazon Web Services, ez az Amazon összes felhő-alapú szolgáltatásának az összefoglaló neve) kontót ingyenesen is létesíthetünk, és ez az első 12 hónapra 50GB kimenő forgalomig vagy 2 millió html lehívásig ingyenes az ebbe tartozó CDN szolgáltatás is. 

Microsoft Azure CDN

Folytassuk a sort a nagyokkal, a Microsoft is természetesen ott van a piacon, ők viszont elsősorban a komoly üzleti szereplőkre koncentrálnak. Érdekes, hogy a CDN hálózatukat az Akamaijal és a Verizonnal kooperálva működtetik. Az Azure előnye értelemszerűen az, hogy az összes Microsoft megoldással nagyon szépen tud együttműködni – cserébe viszont fajlagosan drágább, mint a legtöbb versenytárs. 

Google Cloud CDN

A harmadik nagy is persze ott van a placcon, a Microsoft megoldásához hasonlóan a keresőcég is elsősorban azokat az üzleti felhasználókat célozza be, akik már amúgy is a Google mindenféle felhőszolgáltatásait és ezekhez csatlakozó eszközeit használja. Technikai szempontból itt is kicsit magasabb a belépési küszöb, cserébe viszont az egyik leggyorsabb hálózatot ígéri.

Akamai

Ez a cég a CDN szolgáltatás egyik legnagyobb veteránja, és egyben az egyik legnagyobb hálózattal is rendelkezik, állítása szerint 130 országban működő szervereivel az internethasználók 85 %-át éri el, és másodpercenként 30 terabájtnyi adatot továbbít.  Ennek megfelelően nem töri magát, hogy új ügyfeleket fogjon, szóval nem olcsó, és többek szerint az alapbeállítások is komolyabb szakembert igényelnek.

Cloudflare

A Cloudflare is a legnagyobb nevek között szerepel, itt viszont egy kifejezetten a kicsiket és kezdőket megcélzó üzleti modellről beszélhetünk –  ez a CDN szolgáltatás ugyanis lényegében Freemium rendszerű, tehát az alapcsomag teljesen ingyenes, és a különböző kiegészítőket vásárolhatjuk meg mellé, amúgy meglehetősen alacsony fix havi díjakért cserébe. Ehhez illő módon talán itt a legegyszerűbb a belépés, nagyjából annyiból áll, hogy meg kell adni a honlapunk címét. 

Bunny.net

A nyuszis CDN nem csak a cuki kabalaállat miatt népszerű, többek szerint ez a legjobb budget megoldás, ami elérhető áron kínál alapvetően igen jó minőségű szolgáltatást. Természetesen nem érhet fel a nagyobb játékosok technikai szintjére, de 54 szerverével így is szép globális lefedettséget kínál.

Mibe kerül ez az egész?

Az ár kérdése sajnos nem egyszerű, a Cloudflare kivételével egyetlen szolgáltató sem kínál elsőre világosan érthető havi fix tarifákat. A CDN szolgáltatásoknál a taxióra, némiképp érthető módon, a lebonyolított adatforgalom után kattog. Minél nagyobb a forgalmad, annál többet kell fizetned, bár az árazás általában egy bizonyos számú gigabájt után lecsúszik egy kedvezményesebb kategóriába. Egyes cégek, mint pl. a Google Cloud CDN különböző tarifával számolják a különböző földrajzi egységeket, pl. Kína vagy Óceánia többe kerül, mint az Észak-Amerikai szerverekből kilőtt adat.

Ha elkezdenél számolgatni, hogy vajon mibe kerülhet ez az egész neked, először a jelenlegi forgalmi adataidra lesz szükséged, ezt a tárhelyszolgáltatód adminisztrációs felületén (általában cPanel) lehet kideríteni. A Google honlapja bemutat egy példát is, ebben 500 GB kimenő forgalom, 25 GB cache feltöltés és 5 millió lehívás (cache lookup) mellett havi 44 dolláros ár jön ki. 

Oldd meg okosba’?

Különböző okokból érezheted úgy, hogy jobban járnál, ha kevesebb szerverről, de nagyobb kontroll mellett szórhatod az adatokat, pl. ha a célcsoportod földrajzilag jól behatárolható helyeken él, vagy éppen gondolhatod úgy is, hogy nagyobb biztonságot szeretnél garantálni az adataid számára (elvégre minden egyes szerver újabb potenciális biztonsági rés). Ilyenkor akár te magad is felállíthatsz egy kisebb CDN hálózatot, ehhez néhány megfelelő helyen üldögélő tárhelyszolgáltatóra és némi hozzáértésre van szükség. A dolog kulcsa, hogy a DNS szervereid rendelkezzenek geoDNS funkcióval, ez gondoskodik róla, hogy a DNS szerver a lekérést indító felhasználó IP címéhez legközelebb eső szerveredet ajánlja fel. A remek nevű megajakob a dev.to-n megjelent cikkében kicsit alaposabban foglalkozik ezzel a témával. A saját hálózat ugyan értelemszerűen jóval korlátozottabb képességekkel rendelkezik, mint pl az Akamai 233 ezer szervert pörgető szerverparkja, de – a forgalmadtól függően – végeredményben egy ilyen privát CDN jóval olcsóbban is kijöhet, mint egy céges megoldás.