Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hétfőn megjelent tanulmánya óta – ha eddig nem lett volna kellőképpen világos – mindenkinek tudnia illene, hogy a klímaváltozás bizony nem tréfa. Ha a papírra leírt tények nem lennének elegendők, talán érzékletesebbek a sorra megdőlő melegrekordok és az egyre kiszámíthatatlanabbul és szélsőségesen viselkedő időjárás. Röviden szólva, nem rózsás a helyzetünk, és a legnagyobbaktól a legkisebbekig mindenkinek meg kell próbálnia tenni valamit a káros hatások csökkentése érdekében. 

Sajnos az internet és a web sem képez kivételt. Annak ellenére, hogy a képzeletünkben a “felhő”, ahol az adataink lakoznak, afféle posztmodern mennyországként él, ahol derűsen hárfázgatnak az emailjeink meg a nyaralós fotók, a valódi helyzet az, hogy a hangárnyi, áramzabáló szerverfarmok, az óceán fenekét és az egész világot behálózó kábelrengeteg egészen más képet festenek.

A XXI. századi digitális élet káros környezeti hatásait nem könnyű számszerűsíteni, de becsléseket persze találhatunk. A Lancaster University kutatói szerint az internet, a hátterét adó rendszerek és készülékek működéséből eredő (vagy, ha úgy vesszük, azt mozgásban tartó) széndioxid-kibocsátás kb. a globális kibocsátás 3,7%-ának felel meg. Ez nagyjából a repülési szektorral egyenlő mennyiség, amiről pedig közmondásos, hogy mennyire káros.

A Climatecare.org egy alapos infógrafikát állított össze a témában, érdemes átpörgetni (jó hosszú, ide csak az első oldalt másoltam be).  

Apró öröm az ürömben, hogy az adatközpontok globális energiafelhasználása évek óta nem növekedett, ugyanis a rohamos fejlődés mellett az újabb, energiatakarékos technológiáknak köszönhetően a nagy techcégek képesek szinten tartani a gépek energiaigényét.

Felmerül persze a kérdés, hogy mi a fenét lehet csinálni, hiszen az mégsem opció, hogy menjen el inkább mindenki egy tanyára kapálni… Ahogy a mindennapi életben, itt is van néhány dolog, amiben lehet kicsit környezettudatosabban viselkedni. 

Már írtam korábban a környezettudatos webdesignról – ha tudatosan odafigyelünk arra, hogy az oldalunk kevésbé terhelje meg a hálózatot, már tettünk valamit a világ megmentéséért. Érdemes észben tartani azt is persze, hogy egy oldal karbonlábnyomában nem csak az játszik szerepet, hogy pl. mekkora maga a letöltendő anyag, de az is, hogy hányszor töltik le – így paradox módon éppen, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító nagy weboldalaknak lenne a feladata, hogy puritánabb, visszafogottabb designnal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Még néhány jótanács:

• Emailezz zöldebben: ritkábban használd a “reply all” gombot, és töröld le a régi, szükségtelen leveleket, ne kelljen miattuk növelni a globális tárolókapacitást. Iratkozz le a hírlevelekről, amikre nincs igazán szükséged.
• A duplázott, vagy csak pillanatnyi emlékeztetőnek készített fotókat, képernyőképeket töröld le a felhőtárhelyekből, hiába bírná el őket a kontód – ugyanígy a szükségtelen fájlokat, vázlatokat is. 
• Ha teheted, kapcsold ki a videók automatikus lejátszását – a streaming videó és audió teszi ki a globális internet-használat jó felét. Ha csak a zenét hallgatnád meg, inkább ne a videót indítsd el! 
• Zárd be magad után a böngészőben a füleket – sokukon a háttérben is autoplay-es videók pörögnek.
• Gyors internetes keresésekre inkább telefont vagy tabletet használj, azok kevesebb áramot fogyasztanak.
• Kapcsold ki a számítógéped, ne csak alvó állapotban hagyd – ha teheted, használj kikapcsolható konnektorokat, hogy csökkentsd a kinyomott gépek áramszívását.
• Használd tovább a készülékeidet! Amennyire lehetséges, nyújtsd ki a gépeid életciklusát: mind a gyártásuk és szállításuk, mind az elektronikus hulladék utóélete hatalmas karbonlábnyomot hagy maga után.