Már többször előkerült az aranymetszés a blogon, mivel ez egy olyan elv, amit a designnal foglalkozó embernek abszolút érdemes ismerni és alkalmazni. Van viszont egy vetülete a témának, amivel szerettem volna kicsit bővebben is foglalkozni, mert azt gondolom, rámutat a design-folyamat néhány fontos szempontjára. Már a korábbi, az aranymetszést kiveséző cikkben is bemutattam a lenti ábrát, ami azt illusztrálja, hogy az Apple jól ismert logója is az aranymetszés szabályai szerint készült.

Az Apple nem tévedhet, igaz? Hihetetlen nimbusz övezi a céget, az Apple munkatársai a design és professzionalizmus felkent papjai, ráadásul a még látnoki képességű csodalények is, akik nem csak hogy a legnagyobb tökéletességgel alkalmazzák a trendi designt, hanem egyszerre meg is teremtik a következő trendet és lebocsátják azt a Parnasszusról az egyszerű nép számára…

Na jó, kicsit talán ironizálok, de az Alma egyháza félig-meddig közismert dolog, és persze nem tagadhatjuk, hogy általában tényleg nagyon magas színvonalú, amit csak kiad a cég a kezéből – de azt sem, hogy bármilyen velük kapcsolatos téma nagyon erős indulatokat is képes felkorbácsolni.

Pont így történt akkor is, amikor David Cole, a Quora termékdesignere még 2013-ban (mondhatni az Apple-kultusz egyik legmagasabb csúcsán) egy cikkben a Helyszínelőkbe illő alapossággal elemezte ki az almás logót, hogy a végére járjon, vajon tényleg ennyire patikamérlegen kimért, körzővel szerkesztett csoda-e. A vizsgálat során górcső alá vett több elérhető anyagot is: az eredeti, színes Apple logót (talált egy interjúrészletet az eredeti tervezővel, Rob Janoffal is, amiben a logó is szóba kerül), a hivatalos sajtóanyagokban (Press Kit) szereplő logót és a Unicode karaktertáblán található Apple logót (igen, ilyen is van, Apple gépeken a U+F8FF), ami a fontokban szintén vektoros, így jól nagyítható.

A vizsgálat eredménye, hogy a régi logó egyértelműen szabálytalanabb volt, de bizony a két aktuális verzió (a press kites és a Unicode) sem tökéletesen egyforma, így aztán már az is kérdés, egyáltalán melyik a hivatalos verzió, amit elemezni kellene. Ahogy viszont Cole reprodukálni próbálta az ábrán látható köröket, arra kellett, hogy jusson, hogy semmi nem passzol pontosan. Az aranymetszés és a Fibonacci-sorozat diktálta precíz értékek elcsúsznak, nincs meg az a matematikai pontosság, amire mindenki számított. 

Akkor most csalás az egész?

A határozott választ mindenkinek a személyes ítélőképességére és elfogultáságára bízom, de nem gondolom, hogy ez az eredmény bármit is levonna az Apple logo értékéből: így is, úgy is a modern design egyik legnagyobb hatású alkotása. De érdemes ennél egy lépéssel tovább menni. A cikke végén maga Cole is eljut egy nagyon érdekes végkövetkeztetésre: A logó éppenséggel jobb így. A túlzott precizitás nem tesz jót a designnak, a természetesség velejárója egy bizonyos fokú szabálytalanság is. Ha felidézzük a képeket, amiken híres műalkotásokban láthatjuk az aranymetszés használatát, rögtön szembetűnik, hogy a legritkább esetben lesz csak milliméterre pontos, ahogy a kompozíciók  a segédvonalakhoz igazodnak.

Úgy tűnik, nem fogjuk megtudni, hogy a logót tervező Landor & Associates ügynökség designere valóban használta-e az aranymetszést, vagy csak a saját szemét és jól képzett arányérzékét követve készített egy designt, ami gyakorlatilag követi az aranymetszés arányait – de nehéz is eldönteni, hogy melyik impresszívebb.

Mivel Cole cikke alatt egy kommentelő, Kit Grose el is készítette a logó valóban aranymetszésre alapozott változatát, bárki összevetheti a kettőt – a különbség nagyon kicsi. Meg tudnád mondani, melyik a “valódi”, ha eléd tennék?