Egy dolgot biztosan megmutatott a világnak az elmúlt több, mint egy év koronavírus-válsága: A távmunka nem csak lehetséges, de működőképes is. Ugyan az IT szektorban már régóta eléggé bevett struktúra volt a szabadúszó munka, az elmúlt év alatt a távmunka és a home office elfogadottsága, sőt, sok esetben kívánatossága is világszerte az egekbe növekedett. Sok cég tapasztalta meg, hogy ami eleinte fogcsikorgatástól kísért kényszernek indult, rövid idő alatt hatékony, produktív munkának bizonyult.


A Buffer 2021-es évre kiadott kutatása szerint a hosszú távú távmunka nem szegte a kedvét a munkavállalóknak, gyakorlatilag elenyésző azoknak a száma, akik a jövőben nem szeretnék tovább folytatni ezt a típusú munkát. Fontos még azt is észrevenni, hogy az otthoni munka, legyen az home office vagy klasszikus szabadúszó munkakör egyik legnagyobb előnyeként a megkérdezettek több, mint fele a hellyel kapcsolatos pozitívumokat emelte ki:
- bárhonnan lehet dolgozni (25%)
- nem kell bejárni a munkahelyre, ingázni (22%)
- otthonról lehet dolgozni (8%)

Ami azt illeti, a távmunka mellett még egy trend megjelent a nemzetközi és az amerikai munkaerőpiacon, ez pedig a szabadúszók felértékelődése: sok elemző szerint kifejezetten emelkedő trend a szabadúszók alkalmazás a céges szektorokban, és egyértelműen növekedni látszik a szabadúszó karrier elismertsége és elfogadottsága is az üzleti életben, még az olyan, hagyományosan munkahely-párti helyeken is, mint Japán, vagy a skandináv országok.
A személyes jelenlét fontosságának csökkenése és a szabadúszó munkastruktúra elfogadottságának növekedése még egy érdekes trendet hozott magával, az amerikai szabadúszók elkezdtek kiköltözni a horror magas megélhetési költségeikről híres nagy, városi központokból. Az Upwork 2020 végén kiadott felmérése szerint:
- 14 és 23 millió között van azoknak az amerikai szabadúszóknak a száma, akik a távmunka miatt költözést terveznek.
- Ezek egyötöde jelenleg valamelyik nagyvárosban lakik.
- A teljes szám fele megfizethetőbb lakhatás reményében költözik.
- Több, mint a felük a normális ingázási távolságnál messzebbre szeretne költözni (több, mint két óra távolságra az eddigi lakhelyétől)
A felmérés meg is említi, hogy a legdrágább lakóövezetekben már érződik is az elvándorlás hatása, jóval nagyobb mértékben csökkentek itt a lakbérek, mint az olcsóbb szegmensben.
A trend úgy tűnik, Európában még csak kezdi felütni a fejét, de várhatóan ide is be fog gyűrűzni. A kérdés persze az, hogy a magyar viszonyok között vajon számíthatunk-e ehhez hasonló nagyobb mozgásra – de a megfizethető lakhatás és a gondolat, hogy a napi kódolást egy újbudai panel helyett mondjuk egy árnyas szőlőlugasban végezzük, mindenképpen csábító. Csak egészség legyen – meg wifi.