Van az úgy, hogy egy rendszer vagy egy felhasználói interfész már nagyon régóta működik, és akadnak benne olyan elemek, amiket a mai szemünkkel már nem így terveznénk meg, de annak idején még jó ötletnek tűnt pont úgy megoldani őket. Aztán az idő csak telt, már ahogy szokott, és a felület összes felhasználója így szokta meg, szóval remekül elnavigál ebben a modern szemmel esetleg kicsit fakerekes, vagy éppen logikátlan felállásban is. Mi több, számukra ez a megszokott, amibe hosszú évek alatt beleszocializálódtak, így aztán igazából el sem tudják képzelni, hogy mi is lehet a gond a problematikus legacy elemekkel.

Ezek a történetek általában nem szoktak sok vizet zavarni. Ha egy apránként, kis lépésekben fejlődő rendszerről van szó, akkor az újak szépen beletanulnak, hogy ezt itt, kérem, így szoktuk, és kis idő múlva már ők is a tücskök-bogarak bősz védelmezői lesznek. A gond olyankor jön elő, amikor valamiért hirtelen nagyobb figyelem irányul a kérdéses felületre, vagy egyszerre csak hatalmas mértékben megnövekszik a felhasználói bázis, és a rengeteg újonc hangja már eléri a rendszer urainak ingerküszöbét – vagy éppen az új hullám miatt a főnökség preventíve elkezdi újragondolni a régi megoldásokat.

Aztán kitör a forradalom.

Na, röviden ez játszódott le az elmúlt pár évben a japán térképek kapcsán. A közelgő olimpiai játékokra készülve (akkor még nem tudhatta szegény ország, hogy ez a rohadt vírus az ő nagy pillanatukat is miszlikbe szaggatja) a japán Nemzeti Térinformatikai Intézet kiadott egy dokumentumot arról, hogy a külföldiek számára készülő térképeken érthetőbbé kellene tenni az infomációs piktogramokat, amik persze minden japán számára tökéletesen tiszták és érthetőek, hiszen mindig is így jeleztük ezeket a dolgokat.

A nemzetközi szakértők bevonásával készült újratervezés 18 szimbólumot választott ki, néhányat kiemelnék: itt láthatod az eredetijüket. Mindegyik világos, hogy mit jelent?

Kicsit lejjebb (hogy ne rontsuk el a játékot) pedig az új javaslatokat láthatod ugyanezekre az ikonokra:

.

.

.

.

.

.

A helyzet az, hogy tulajdonképpen tényleg jogos a kezdeményezés: a keresztet a keresztény templom jelölésére ugyan meg lehet érteni egy nem keresztény ország kontextusában, de a magában álló keresztről a legtöbb nyugati valóban egy temetőre asszociál. A nagy X valójában két, keresztezett gumibot akar lenni, tehát a sarki kis rendőrőrsöt jelenti. A furcsa, kétvonalas T egy teljesen belterjes szimbólum, ez 1886 óta a Japán Posta logója, ergo vagy ismeri valaki, vagy nem. A sort lehet folytatni.

A közvélemény nem volt feltétlenül elragadtatva a javaslatoktól (bár a hivatal hangsúlyozta, hogy csak a külföldiek számára kiadott térképeken szeretnék megváltoztatni a jelzéseket), de kifejezett botrányt a buddhista templomok javasolt átcímkézése okozott, ezeket ugyanis mindig is a régi, indiai eredetű buddhista szimbólummal, a mandzsival jelölik, ami így néz ki:

Bármilyen marketing szakember garantáltan ezzel kezdené a munkát, nyilvánvaló okokból ez a horogkeresztnek látszó piktogram minimum zavarba ejthet rengeteg felkészületlen látogatót. A közvéleménynek viszont ez már túl soknak bizonyult, japánok tömegei írtak felháborodott üzeneteket, hogy a mandzsit nem adják, egyrészt vizuálisan is más (a nácik fordított szvasztikát használtak, és el is forgatták 45 fokkal), másrészt a szimbólum nyilvánvalóan pár ezer évvel előbb volt a buddhistáké. Tessék már kicsit tanulni!

Érdekes elgondolkodni, mit tehetnénk mi magunk web-, UX-, vagy egyéb designerként egy ilyen helyzetben, amikor egy rebranding során összeütközésbe kerülünk a felhasználói bázissal. A végeredményhez mindig kompromisszumok sorozatán át vezet az út, a kérdés persze az, hogy kinek kell a rövidebbet húzni, tudunk-e engedni, avagy fontos-e a változtatás annyira, hogy érdemes legyen erővel átnyomni.

Amennyire meg tudom állapítani, széles körben semmiképp nem vezették be a piktogram-reformot, mind a Google, mind a Japánban nagyon népszerű Yahoo Maps is a régi szimbólumokat használja – és persze a világjárvány miatt a kulturálisan felkészületlen turisták tömege is távol maradt.